- avolare
- улетать (1. 5 § 5. D. 41, 1).
Латинско-русский словарь к источникам римского права. Изд. 2-е, дополненное. - Варшава, Типография К. Ковалевского. Ф.М. Дыдынский . 1896.
Латинско-русский словарь к источникам римского права. Изд. 2-е, дополненное. - Варшава, Типография К. Ковалевского. Ф.М. Дыдынский . 1896.
Avolate — Av o*late, v. i. [L. avolare; a (ab) + volare to fly.] To fly away; to escape; to exhale. [Obs.] [1913 Webster] … The Collaborative International Dictionary of English
AUCUPIUM — venationis est genus, quod circa volatilia occupatur: estque vel vile vel nobile. Illud, cum aves illectae superfusis retibus includuntur, aut virgis vilcatis detinentur: quod proin, utpote sordidum et illiberalis otii negotium, Platonis legibus… … Hofmann J. Lexicon universale
BOHEMICA Avis — German. Behemle, dicitur Norimbergensibus, avis illa, quam a luce Lucidiam vocat Albertus M. quod e Bohemia quotannis in finitimas regiones avolare soleat. Lucidiam autem appellat Albertus, quod plumae illius colluceant noctu, et viatoribus eô… … Hofmann J. Lexicon universale